Marlenkám,

 

valahogy végigcsináltam ezt a napot, de olyan volt, mintha tudathasadásom lenne. Belül úgy éreztem, mintha ölelnénk és csókolnánk egymást, miközben a külvilágban beakadt lemezek pörögtek a lemezjátszón, mindenki fújta a saját nótáját, mindig ugyanazt. Már ciki volt, hogy mennyire nem érdekel, mit mondanak nekem. Ilyen volt...

 

Veled beszélni olyan volt, mint egy falat Marlenkát a számba venni. :) Olyan édes vagy! Pontosan annyira vagy édes, mint legelőször. Szerelem első látásra. Tudom, hogy idétlen ez a Marlenka analógia, de tényleg így volt. Mikor először megkóstoltam, tudtam, hogy mindig szeretni fogom. Nem ma volt... de azóta is tart. Arra számítok, hogy veled kapcsolatban is így érzek, de nem látok a jövőbe. Meg ott van az is, hogy te mit gondolsz. Terra incognita, nem látok a fejedbe, csak a szívedbe. Azt is tudom, hogy képes vagy arra, hogy uralkodj az érzéseiden.

 

Én bízom benned, és hiszem azt, hogy azt teszed, ami jó, mert egy jó ember vagy. Többször is mondtad, hogy jó ember akarsz lenni. Az vagy. Ezért nem félek. Te se gondolj semmi rosszra. Csak azt tartsd szem előtt, hogy te mi akarsz lenni, hogyan akarsz élni, hogy mi a szíved vágya. Most ez a fontos. Nem csak neked, nekem is. Dönthetsz akárhogy, az nem változtat azon, hogy mennyire szeretlek.

 

Nehogy azt hidd, hogy nem érzem, hogy min mész keresztül. De ennek most így kell lennie.

 

Ma is, mint tegnap, vagy tegnapelőtt, vagy bármikor, amióta találkoztunk, úgy fogok elaludni, hogy előtte átölellek, és megcsókollak.

 

Neked:

https://www.youtube.com/watch?v=BAVUPu7URbc

 

Megosztás a facebookon